On-premise, privát, publikus, hibrid és multi-cloud felhő – a különböző megoldások előnyei és hátrányai

29/07/2020

On-premise, privát, publikus, hibrid és multi-cloud felhő – a különböző megoldások előnyei és hátrányai

Az informatikai erőforrások tárolására számos megoldás létezhet egy cégnél: saját adatközpont, privát felhő, nyilvános számítási felhő… Vagy több környezetet is használhat egyszerre, így egy hibrid felhőt (saját adatközpont vagy nyilvános felhőhöz csatlakoztatott magánfelhő) vagy egy multi-cloud megoldást (több nyilvános felhőszolgáltató szolgáltatásainak felhasználásával).

A cikkben bemutattuk, hogy az egyes infrastruktúra-típusok milyen kapcsolatban állnak egymással, illetve hogy mik a megoldás előnyei és hátrányai. Nincs egyértelmű szabály arra vonatkozóan, hogy ki melyik környezettel fog dolgozni – a választás sok tényezőtől függ. Ezek többek között a jogszabályi előírásoknak való megfelelés, a biztonsági szint vagy a skálázhatóság biztosításának szükségessége.

A megfelelő megoldás kiválasztásában segít a Cloud Architect. Ha nem tudod eldönteni, hogy melyik megoldást válaszd, bátran lépj kapcsolatba velünk. Elvégezzük a szükséges elemzéseket, és kiválasztjuk a legmegfelelőbb megoldást a vállalkozásod számára.

On-premise megoldás

Az on-premise, rövidítve on-prem, egy olyan helyi informatikai környezet, amelyet egy belső informatikai részleg vagy egy outsourcing cég üzemeltet. A gépek bérbeadásához vagy megvásárlásához (leggyakrabban) saját infrastruktúra – szoftver, hálózati és szerverterem – kiépítése és karbantartása kapcsolódik, biztosítva a gépek megfelelő működésének feltételeit. A skálázhatóság – on-premise megoldás esetén – további gépek megvásárlásával és konfigurálásával, esetenként az informatikai csapat bővítésével érhető el.

On-premise megoldás esetén az infrastruktúra-kezelés magában foglalja a hardver karbantartását és gondozását is, nem csak a szoftverekét. A saját adatközpont birtoklása befolyásolja a gépek típusát, megkönnyítve ezzel a törvényi előírásoknak való megfelelést, beleértve a következőket is: EU-szabályozás, GDPR vagy a pénzügyi felügyelet irányelvei.

A saját gépek használata fix, kiszámítható költségekkel jár. A vállalatnak egyszeri költségei vannak a szerverterem felépítésével vagy kibővítésével, a gépek működéséhez megfelelő feltételek biztosításával (tér, légkondicionálás, áramfejlesztők) vagy a szerverek vásárlásával. A havi költség általában rögzített, és többek között tartalmazza az infrastruktúrát kiszolgáló szakemberek díjazását, illetve a villamos energia vagy az internetkapcsolat költségeit.

Az on-premise modell előnyei

  • alacsony költség – szerverek bérbeadása vagy megosztása esetén a helyszíni megoldás költsége viszonylag alacsony lehet;
  • erőforrások és szolgáltatások ellenőrzése – on-premise megoldás esetén önállóan irányíthatja az erőforrásokat és külön szolgáltatásokat hozhat létre;
  • a jogszabályi előírások könnyebb betartása – az infrastruktúra és a berendezések kezelése a vállalaton belül megkönnyíti a jogi követelmények teljesítését, adattárolás vagy -feldolgozás (GDPR).

Az on-premise megoldás hátrányai

  • méretezés nehézsége – a helyszíni modellben a méretezés további gépek vásárlásával történik, ami további költségekkel járhat (a szerverterem bővítése, az informatikai csapat bővítése);
  • saját kiszolgáló helyiségre van szükség – egy speciális helyiség előkészítése és a megfelelő feltételek fenntartása nehézkes és így költséges lehet;
  • a hardverek karbantartása – a szerverek a cég tulajdonában vannak, ezért az informatikai csapatnak időt kell töltenie gépek fizikai szervizelésével, ami esetenként a fejlesztési munka rovására mehet.

Saját felhőszolgáltatás

A saját felhő magában foglalja a szerverterület és az infrastrukturális szolgáltatások kizárólagos biztosítását a vállalat számára. Az adatközpontot a cég vagy harmadik fél szolgáltatója üzemeltetheti. A vállalat belső hálózatot, külön infrastruktúra-teret használ – ezt nem osztja meg más felhasználókkal, ami biztonságot jelent, ugyanakkor a környezet fenntartásának költségei viszonylag magasak. A szolgáltató gondoskodik a berendezésekről, azok karbantartásáról és frissítéseiről. Ugyanez vonatkozik a stabilitásra és a skálázhatóságra. Ha az egyik gép meghibásodik vagy leáll, akkor a szolgáltató átállítja az erőforrásokat egy másikra, és így biztosítja a rendszer folyamatos rendelkezésre állását. A megnövekedett forgalom előrejelzése esetén a skálázhatóság biztosítása érdekében a vállalatnak nem kell felszámolnia a további szerverek vásárlásának költségeit – egyszerűen megnöveli a szolgáltatónál bérelt szerverterületet.

A magán felhőszolgáltatással a költségek rögzítettek annak ellenére, hogy a fogyasztás változik. A vállalat fizet a szerverterületért, az informatikai szolgáltatásokért és a hálózat fenntartásáért. A költségek viszonylag magasak, mivel a vállalat a teljes környezetet bérli. Ehhez kapcsolódik az infrastruktúra, a gépek és a szolgáltatások üzleti igényekhez való igazításának lehetősége. A szolgáltató dedikált megoldásokat tud készíteni vagy olyan berendezéseket tud vásárolni, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak (amelyek többek között a személyes adatok feldolgozásához vagy az online fizetésekhez kapcsolódóknak).

A saját felhőszolgáltatás előnyei

  • berendezések karbantartása a szolgáltató részéről – a szolgáltató gondoskodik a gépek és a frissítések biztosításáról, ennek köszönhetően a belső informatikai részleg a karbantartás helyett a fejlesztési munkákra koncentrálhat;
  • könnyű skálázhatóság – az igényektől függően a szolgáltató további forrásokat biztosít; a vállalatnak nem kell fizetnie a saját szervereinek megvásárlásáért és karbantartásáért;
  • biztonság és stabilitás – a környezet elszigetelt, nincs megosztva más felhasználókkal;
  • erőforrások és szolgáltatások ellenőrzése – saját felhő esetén dedikált megoldásokat és szolgáltatásokat hozhat létre;
  • a jogszabályi előírások könnyebb betartása – a vállalat hatással van a privát felhőben található berendezések típusára, ennek köszönhetően a gépeket a törvényi előírásokhoz tudja igazítani.

A saját felhőszolgáltatás hátrányai

  • magas költség – a cégnek folyamatosan számolnia kell az elszigetelt szerver környezet költségével, még akkor is, ha a kihasználtság nem éri el a maximális szintet – ez általában magasabb költség, mint a publikus felhő esetében;
  • a környezet kezelése körülményes – a saját felhő fenntartása megfelelő képzettséget és időt igényel, ez a szolgáltatás magasabb fenntartási költségeivel jár.

Publikus felhőszolgáltatás

Publikus felhőszolgáltatás esetén a gépek külső szolgáltatók birtokában vannak (mint például a Google, az Amazon vagy a Microsoft). A legnépszerűbb ilyen szolgáltatás a Google Cloud Platform, a Microsoft Azure, az Amazon Web Services vagy az IBM Cloud.

A nyilvános felhők tulajdonosai saját adatközpontokkal, kiterjedt kiszolgálói infrastruktúrával és hálózati kapcsolatokkal rendelkeznek (itt olvashatsz többet a GCP saját hálózatáról). A szolgáltató dönt a gépek fizikai specifikációjáról; azonban egyre gyakrabban teszi lehetővé dedikált berendezések használatát, például az alábbi megoldás révén: Bare Metal Solution. A karbantartási munkákat – a berendezések szervizelését, karbantartását, frissítéseit – a felhőszolgáltató végzi. A forrásokat az interneten keresztül, nyilvános felhőplatformon keresztül teszik elérhetővé. A nyilvános felhőszolgáltatók a kiszolgálótér mellett infrastruktúra-szolgáltatásokat is nyújtanak – a GCP esetében ez közel 200 szolgáltatás, melyek között megtalálhatók többek között az iparágra specializált megoldások vagy az alkalmazások gyors fejlesztését és bevezetését segítő megoldások, a BigData analitika, a gépi tanulás vagy a mesterséges intelligencia.

Nézd meg:

Mi az a Google Cloud Platform és hogyan támogatja a vállalkozásokat?

Hogyan kell létrehozni és konfigurálni a fiókunkat a Google Cloud Platformon?

20 érv amellett, hogy miért válasszuk a GCP felhő infrastruktúrát

Minden vállalat a saját igényei szerint használhatja fel a nyilvános felhő erőforrásait – korlátlan lemezterülethez férhet hozzá, és a rendelkezésre álló felhőszolgáltatások felhasználásával kiépítheti a saját infrastruktúráját. A nyilvános felhő esetében a költségek rugalmasak – a felhasználástól függően, percekben vagy másodpercekben számolják el.

A nyilvános felhő egy folyamatosan méretezhető megoldás. A méretezés történhet automatikusan (előzetes konfigurálás után) vagy manuálisan, a gép paramétereinek megváltoztatásával vagy további virtuális gépek vásárlásával. A nyilvános felhők szolgáltatói biztosítják a szolgáltatások magas rendelkezésre állását és a stabilitást. Kiterjedt infrastruktúrával rendelkeznek, és hatékonyabban tudják kezelni a hálózat meghibásodásait, mint az on-premise megoldások vagy a magánfelhők esetében.

Itt tudhatsz meg többet a Google Cloud Platform publikus felhőszolgáltatásáról.

 

A publikus felhők előnyei

  • skálázhatósága felhasználó szinte korlátlanul használhatja a publikus felhő erőforrásait; a méretezés automatikusan vagy manuálisan megy végbe;
  • rugalmas költségeka költségeket perc- vagy másodperc alapon számolják fel;
  • hozzáférhetőség a felhőszolgáltatásokhoza publikus felhő segítségével saját infrastruktúrát építhetünk ki a felhőszolgáltató által rendelkezésünkre bocsátott megoldások segítségével;
  • magas fokú megbízhatóságaz összetett infrastruktúrának és az adatközpontok közötti állandó kapcsolatnak köszönhetően a szolgáltató meg tudja előzni a vészhelyzeteket, vagy minimalizálni tudja azok hatásait, amennyiben mégis előállnak.

A publikus felhők hátrányai

  • korlátozott vezérlés – a felhasználó nem hozhat létre új felhőszolgáltatásokat vagy módosíthatja a meglévőket; korlátozott a fizikai hardver specifikációk választéka;
  • lehetséges magas költségek – hosszú távon a nyilvános felhőalapú számítástechnika használata drágább lehet, mint egy helyszíni megoldás,
  • szolgáltatótól való függőség – a felhasználónak nincs befolyása a felhőszolgáltató által javasolt megoldásokra; ha csak egy megoldásra támaszkodik, a nyilvános felhő meghibásodása veszteség lehet számára.

Hibrid felhő

A hibrid felhő egy nyilvános felhő és egy privát felhő vagy helyszíni megoldás kombinációja. Lehetővé teszi mindkét megoldás előnyeinek kihasználását – például az elszigetelt hálózat biztonságát nyújtja, a szolgáltatások az egyedi igényeknek megfelelő konfigurálásának és testreszabásának lehetősége mellett. Vagy lehetővé teszi a jogi követelményeknek megfelelő (helyszíni vagy magánfelhő) berendezések megvásárlását nagy számítási teljesítmény mellett. Gyakorlatilag korlátlan skálázhatóságot biztosíthat számos már létező felhőszolgáltatás (nyilvános felhő) igénybevételének lehetősége mellett. A hibrid felhő képességei lehetővé teszik például az érzékeny adatok tárolását és feldolgozását a saját adatközpontjában, míg a nyilvános felhőbe irányuló forgalom növekedését átméretezéssel vagy a meglévő, fejlett felhőszolgáltatások használatával kezelheti (pl. BigData elemzés, gépi tanulás vagy mesterséges intelligencia).

A hibrid megoldás egyszerű információátvitelt biztosít a környezetek között, magas szintű skálázhatóságot és költség rugalmasságot biztosít a nyilvános felhő használatakor.

A hibrid felhők előnyei

  • a két megoldás erősségeinek kombinációja – a hibrid felhő lehetővé teszi a saját infrastruktúra biztonságának és a dedikált megoldások létrehozásának lehetőségét, miközben élvezhetjük a nyilvános felhő összes előnyét;
  • a törvényi előírások betartása – a hibrid felhő használata során befolyásolhatja a berendezések beszerzését, így a törvényi előírásoknak megfelelő gépeket választhat;
  • könnyű skálázhatóság – a forgalom szezonális vagy hirtelen növekedése átterelhető a nyilvános felhőbe, amely nem szab korlátozásokat a fogyasztásra nézve,
  • rögzített költség és fogyasztás – a privát felhőalapú vagy az on-premise megoldás havi fix költséget jelent; a felhő használata esetén a költség rugalmas, függ a fogyasztástól, másodperc vagy perc alapon kerül felszámolásra.

A hibrid felhők hátrányai

  • az adatátvitel lehetséges problémája – mivel a felhő az interneten keresztül működik, gyenge minőségű kapcsolat esetén probléma lehet az erőforrások környezetek közötti átadásával; stabil és gyors internetkapcsolatot kell biztosítani.

Nézd meg:

A hibrid felhő előnyei és hátrányai

Multi-cloud megoldás

A multi-cloud megoldás magában foglalja két vagy több felhőszolgáltató egyidejű használatát. Az erőforrások megoszlása ​​a környezetek között a vállalat követelményeitől függ – például a fő infrastrukturális környezet felépíthető a Google Cloud Platformra, ugyanakkor használhatja az Amazon Web Services szolgáltatást is. A multi-cloud lehetővé teszi, hogy különböző környezetekből válasszon olyan szolgáltatásokat, amelyek a legjobban megfelelnek a vállalat technológiai és üzleti igényeinek.

A multi-cloud használatával elkerülheti, hogy egyetlen szolgáltatótól függjön. Annak ellenére, hogy a publikus felhők olyan techóriások birtokában vannak, amik folyamatosan ügyelnek a hozzáférhetőségre, velük is előfordulhatnak problémák (csakúgy, mint az on-premise és a privát felhő esetében probléma bárhol előfordulhat; a legfontosabb az arra adott reakció és a károk minimalizálása). A multi-cloud esetében ha az egyik szolgáltató nehézségekkel küzd, akkor a rendszerünk, még ha részlegesen is, de tovább tud működni.

A Google támogatja a multi-cloud megoldásokat a Google Cloud Platform olyan szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek széles körben működőképesek, akár egy másik szolgáltató környezetében is (pl.: a nemrég bevezetett BigQuery Omni szolgáltatás, ami az Anthos technológiát kihasználva lehetővé teszi a BigData analitikát különböző publikus felhőkben tárolt adatokra vonatkozóan is).

A multi-cloud előnyei

  • nem függ egyetlen szolgáltatótól – több nyilvános felhő megoldásainak használata biztosítja a rendszer nagyobb stabilitását és csökkenti az infrastruktúra esetleges meghibásodásának következményeit;
  • több környezetből származó szolgáltatások kombinálása – a többfelhős modellben bővítheti infrastruktúráját különböző gyártóktól származó felhőszolgáltatásokkal.

A multi-cloud hátrányai

  • több környezet komplikált kezelése – az infrastruktúra fenntartása a multi-cloud modellben nehéz lehet – és ezáltal drága; hasznosak lehetnek a multi-cloud környezetet támogató eszközök, mint például a Terraform.

Melyik megoldást válasszuk?

Nincs általános recept, ami alapján eldönthetjük, hogy melyik megoldás lesz a legmegfelelőbb az adott cégnek. Az infrastruktúra kiválasztását egy átfogó üzleti és technikai elemzésnek kell megelőznie, amely magában foglalja azt is, hogy milyen irányba szeretnénk fejleszteni a vállalkozásunkat és a termékeinket a jövőben. Ilyen elemzést végez a Cloud Architect egy olyan szakértő, aki kiválasztja és előkészíti a megfelelő stratégia bevezetését.

A Fly On the Cloud azon kevés cég egyike, amely tanúsítvánnyal rendelkező Professional Cloud Architectet foglalkoztat. Amennyiben szeretnéd kihasználni a szakértőink tudását, és szeretnéd létrehozni a lehető legmegfelelőbb infrastruktúrát a céged számára, akkor lépj kapcsolatba velünk.