Felhők cégeknek – mindent, amit tudnia kell a megvalósítás előtt

19/11/2020

Felhőszámítás, cloud computing, felhőadatok – ezek a kifejezések az utóbbi években egyre népszerűbbek. Cégek milliói használják a felhőket, és profitálnak belőlük – pénzügyi szempontból, de a hatékonyság, a fájlok tárolásának kényelme és a jobb együttműködés és kommunikáció szempontjából is.

Megmutatjuk, mi a felhőalapú számítástechnika, milyen típusú felhők vannak a vállalatok számára és milyen előnyökkel járnak.

Felhők cégeknek, vagyis a számítási felhő – mi ez?

A felhőszámítás, más néven egyszerűen számítási felhő, internetes felhő vagy felhő, összekapcsolt szerverek hálózata. E hálózat részeként használhatjuk például a szolgáltató (felhőtulajdonos) által nyújtott megoldásokat:

  • lemezterületről (Google Drive, OneDrive, Dropbox), 
  • postafiókból (Gmail, Outlook),
  • azonnali üzenetküldő és videokonferencia eszközöktől (Google Meet, Skype, Zoom),
  • felhőalapú alkalmazásokból, például szövegszerkesztőből és online táblázatokból (Google Docs, Excel a OneDrive csomagban),
  • fejlesztőknek szánt szolgáltatásokból, amelyek az infrastruktúra létrehozására és a saját alkalmazás kiépítésére irányulnak (Google Cloud Platform, Amazon Web Services, Microsoft Azure).

A felhő nem igényel semmilyen program telepítését az eszközre – a fájlokhoz és alkalmazásokhoz állandó hozzáférést biztosítunk egy webböngészőből. Ez annak köszönhető, hogy a szolgáltatóhoz tartozó gépek folyamatosan működnek, és a hét minden napján, napi 24 órában csatlakoznak a hálózathoz. Annak érdekében, hogy akadálytalanul működhessenek, a kiszolgáló helyiségnek megfelelő hőmérsékletűnek és páratartalmúnak kell lennie. A gépeket árvíz vagy tűz által okozott károk ellen is meg kell védeni, és a hozzájuk való hozzáférést szigorúan ellenőrizni kell.

A Google-hoz hasonló technológiai óriásoknak több tucat kiszolgálószoba (úgynevezett adatközpontokba) van összekapcsolva egymással. Ennek köszönhetően a Google Cloud globálisan elérhető, és a szolgáltatások Varsóban ugyanolyan gyorsan működnek, mint New Yorkban vagy Sydney-ben.

mapa sieci Google Cloud

Google Cloud hálózat – az adatközpontok közötti száloptikai kapcsolatok térképe

Privát, nyilvános, hibrid, többfelhős (multi-cloud) – felhőtípusok a vállalatok számára

A vállalatoknak lehetőségük van különféle felhőalapú számítástechnika használatára: 

  • privát felhő – magában foglalja a felhőtér kizárólag a vállalat számára történő rendelkezésre bocsátását a belső hálózatban; a környezet elszigetelt és a vállalat nem osztja meg a felhőt más felhasználókkal;
  • nyilvános felhő – a gépek külső szolgáltatókhoz (pl. a Google vagy a Microsoft) tartoznak, és a globális hálózat részét képezik; a nyilvános felhő számos kész megoldást kínál, például együttműködési alkalmazásokat vagy infrastrukturális szolgáltatásokat;
  • hibrid felhő – egy nyilvános felhő kombinációja privát felhővel vagy saját szerverével.

Ezen megoldások mindegyikének megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ebben a cikkben többet megtudhat a felhők típusairól, az egyes javaslatok előnyeiről és hátrányairól: On-premise, privát, publikus, hibrid és multi-cloud felhő – a különböző megoldások előnyei és hátrányai

A felhő vállalati felhasználásának módjai

A felhőalapú számítás (cloud computing) nemcsak a lemezterületet jelenti, hanem számos szolgáltatást és eszközt is. Íme néhány példa arra, hogyan használhatják a vállalkozások a felhőt:

  • a vállalati fájlok felhőlemezen történő tárolása, nem pedig számítógépen vagy USB flash meghajtón – ami kényelmes hozzáférést tesz lehetővé az anyagokhoz,
  • szöveges dokumentumok, prezentációk vagy táblázatok csapatszerkesztése – a változtatások automatikusan mentésre kerülnek, és azonnal megjelennek a kollégák között,
  • a fájlok automatikus biztonsági mentése és helyreállítása,
  • webhelyének felhőbe helyezése – ami nagyobb stabilitást és átláthatóságot biztosít a költségeknek, mint sok tárhely esetében,
  • a saját alkalmazás kiépítése a fejlesztők számára nyújtott felhőszolgáltatások segítségével.

Itt talál példákat arra, hogy a vállalatok hogyan használják a felhőt:

A felhő használatának előnyei

A felhő milyen előnyeit jelzik a felhasználói?

  • könnyebb együttműködés – a dokumentumok együttes szerkesztése felhőkörnyezetben valós idejű együttműködést tesz lehetővé, és szükségessé teszi a fájl egy másik javított változatának elküldését,
  • hozzáférés webböngészőből – egy platform, például a Google Workspace, bármely eszközről elérhető: Windows, Linux, MacOS rendszerű számítógépről vagy okostelefonról;
  • stabilitás és biztonság – a felhőben lévő fájlok és adatok jelszóval védettek, és további biztonsági mechanizmusokkal javíthatók; abban az esetben, ha a vállalati számítógép megsérül vagy ellopják, az adatok továbbra is biztonságosak lesznek a felhőben;
  • hozzáférés-szabályozás – az adminisztrátor könnyen szabályozhatja, hogy mely emberek férhetnek hozzá a vállalati fájlokhoz és projektekhez, valamint kezelheti az engedélyek szintjét,
  • lemezterület és számítási teljesítmény – a felhőforrások szinte korlátlanok; annyi helyet és erőt használhatunk fel, amennyire szükségünk van,
  • fejlesztési gyorsító szolgáltatások – a fejlesztők számára készült felhőplatformok esetében a szolgáltatók több száz olyan szolgáltatást kínálnak, amelyeken saját forráskódot futtathat, és még gyorsabban létrehozhat egy weboldalt, mobilalkalmazást vagy speciális programot.

A felhő használatának hátrányai

A felhőnek vannak gyengeségei is, és a leggyakoribb érvek a felhőalapú számítástechnika ellen szólnak:

  • a szolgáltatótól való függőség – a felhő egy olyan modell, amelyben hozzáférést vásárolunk a szolgáltatóhoz fizikailag tartozó erőforrásokhoz. Ha a szolgáltató meghibásodik, a felhőadatainkhoz való hozzáférés nehézkes vagy lehetetlen lesz,
  • biztonság – sok vitát kiváltó kérdés. A népszerű felhőszolgáltatók (pl. GCP, AWS) számos biztonsági követelménynek eleget tesznek, és rendszeresen auditálják őket; a felhőben lévő adatok azonban továbbra is a szolgáltató megoldásán vannak, ahol nehéz a saját további biztonságát megvalósítani,
  • bonyolultabb számlázási modell – a felhőszolgáltatások számlázása más modellben zajlik, mint a saját fizikai berendezésének használata, ami elsőre nehéz lehet; a vállalatoknak szánt szolgáltatási csomagok esetében (pl. Google Workspace – vállalati levelezés, felhőmeghajtó) többféle licenc közül lehet választani, és a díj a férőhelyek számától függ; a felhőben lévő infrastrukturális szolgáltatások (pl. Google Cloud Platform) költsége a fogyasztástól függ percekben vagy másodpercekben,
  • a szolgáltatások túlfizetése a rossz konfiguráció következtében – a felhő esetében jó, ha az igényektől függően választja a szolgáltatásokat, és ami fontos, helyesen konfigurálja őket. Azok az emberek, akiknek nincs tapasztalatuk a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban, jobban járnak egy tanúsított partner segítségével, mert különben feleslegesen magas költségek kerülhetnek ki, 
  • a munkamód megváltoztatásának szükségessége – a felhőmegoldás megvalósításának részleges munkamódváltással kell járnia, növelve a munkavállalók tudatosságát a felhőről, néha új kompetenciák megszerzésére (pl. DevOps felhőinfrastruktúra esetén), ami további pénzügyi ráfordításokkal jár.

Felhő és a törvény – mire kell figyelni?

A felhő számos jogi kérdést generál, különösen a személyes adatok feldolgozását illetően. A GDPR-törvény 4. cikke jelzi, hogy az adatfeldolgozás minden olyan művelet, amelyet ezen adatokkal végeznek: gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, rendszerezés, tárolás, módosítás, megtekintés, terjesztés, az informatikai rendszeren belül is. A lista nyitott – ezért feltételezni kell, hogy bárhol vannak információk az alkalmazottakról, az ügyfelekről, a vállalkozókról vagy az alkalmazások felhasználóiról, ott a személyes adatokat is feldolgozzák.

Hangsúlyozni kell, hogy a felhőben történő adatkezelés esetén továbbra is a személyes adatkezelő a vállalat, és nem a felhőszolgáltató. Az adatkezelő felelős azért, hogy az adatokat továbbítsa a megfelelő jogalanynak, amely megfelel a szükséges előírásoknak és jogi rendelkezéseknek. 

A felhőszolgáltató kiválasztásakor a következőket kell figyelembe venni:

  • az adatközpontok fizikai elhelyezkedése – mivel egy EU-országban működő vállalat, és így a GDPR hatálya alá tartozik, olyan szolgáltatót kell választania, amely adatközpontot biztosít az Európai Gazdasági Térségben (EGT);
  • a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások feltételei – olvassa el a szolgáltató által szolgáltatott adatok feldolgozási és biztonsági feltételeit; előfordul, hogy egyes felhőszolgáltatók az adatkezelő által ismeretlen szervezetek együttműködnek harmadik szervezetekkel, ami az EGT-n kívüli adatfeldolgozás veszélyével jár,
  • műszaki szabványok és biztonsági előírások – a felhőszolgáltatókra biztonsági irányelvek és független szervezetek által végzett ellenőrzések vonatkoznak; A jogszabályoknak megfelelő szolgáltatás nyújtása érdekében a szolgáltatónak meg kell felelnie két alapvető szabványnak: az információbiztonság kezelésével kapcsolatos ISO/IEC 27001 és a felhőben lévő személyes adatok biztonságával kapcsolatos ISO/IEC 27018 szabványnak,
  • írásbeli megállapodás szolgáltatóval – az adatkezelőnek írásbeli megállapodást kell kötnie a felhőszolgáltatóval a személyes adatok kezelésének megbízásáról; az adminisztrátornak biztosítania kell, hogy a szerződés tartalmaz információt arról, hogy mely entitások és milyen mértékben férhetnek hozzá a felhőben tárolt adatokhoz, és hogy ezek az entitások megfelelnek-e a szükséges biztonsági követelményeknek.

Mennyibe kerül a felhő a vállalatnak?

A felhőszolgáltatások méretezhetők és alkalmazkodnak az üzleti követelményekhez – akárcsak azok költségei. A több emberből álló vállalat ugyanahhoz az üzleti eszközhöz fér hozzá, mint egy globális vállalat, amely ezer alkalmazottat foglalkoztat. Hasonlóképpen, egy új startup saját felhő-infrastruktúráját is felépítheti, ha olyan szolgáltatásokat választ ki, amelyeket a technológiai óriások évek óta használnak. Mindkét esetben a vállalatok arányosan kevesebbet fizetnek – a tervtől, az alkalmazottak számától vagy a számítási energiafogyasztástól függően.

A számlázási modell a felhőszolgáltatások típusától függően változik. Más módon fogunk elszámolni a szállítóval egy üzleti alkalmazáscsomag használatáért (pl. vállalati postafiók, felhőlemez, online szerkesztők), más módon pedig az infrastrukturális szolgáltatásokhoz (pl. virtuális gépek, felhőalapú adatbázisok, fejlesztői eszközök).

Fizetési modell üzleti alkalmazáscsomagokhoz (a Google Workspace példáján)

A vállalatok számára készült felhőplatform többek között a vállalati e-mailt, a lemezterületet, a szöveges fájlok szerkesztésére szolgáló alkalmazásokat, a táblázatokat, az azonnali üzenetküldést vagy a videokonferencia eszközét tartalmazza. Népszerű példák ilyen megoldásokra a vállalatok számára a Google Workspace és a Microsoft 365.

A platformkészítők különféle csomagokban kínálnak megoldásokat, amelyek különböznek az elérhető funkciók hatókörében és a licencenkénti árban. Az ár általában a következő formában van megadva: csomagtípus / egy számla / havi.

Az alábbiakban bemutatjuk a Google Workspace Business (korábban G Suite) csomagokat összehasonlító táblázatot egy licenc árának megjelölésével.

Tehát például:

  • a vállalkozó egyéni vállalkozással rendelkezik; egy Business Starter licencet vásárol a Google Workspace-től, és havonta 6$ dollárt fizet;
  • a vállalat 10 főből áll, és az összes alkalmazott számára hozzáférést akar biztosítani a Business Works csomagban szereplő Google Workspace-hez; havonta összesen 120$ dollárt fizet,
  • Egy 100 fős vállalatnak 80 alkalmazottra van szüksége az üzleti standardra, 20 főre pedig magasabb Business Plus licencekre van szükség; havonta összesen 1320$ fizet (960$ a Standard számlákért és 360$ a Plus számlákért).

Az árak alacsonyabbak lehetnek, ha Ön egy Google Cloud Partnerrel áll kapcsolatban. A partnerek gyakran kedvezményeket kínálnak a Google Workspace szolgáltatások használatára, vagy támogatják a szolgáltatóval folytatott tárgyalásokat.

Fizetési modell a felhőalapú infrastruktúra-szolgáltatásokhoz (a Google Cloud Platform példáján)

A felhőalapú infrastruktúra-szolgáltatások díját a konfigurációs módtól és a fogyasztás szintjétől függően kell felszámítani, leggyakrabban perc vagy másodperc alapján.

Például az egyik legnépszerűbb Google Cloud Platform-szolgáltatás – a Compute Engine, azaz a virtuális gép-szolgáltatások – költsége többek között a következő tényezőktől függ:

  • géptípus – annak memóriája vagy vCPU (virtuális processzor),
  • adatközpont helye – a szolgáltatás ára más lesz egy Las Vegas-i gépnél, más lesz egy londoni gépnél, és mégis más egy tokiói gépnél,
  • az adatátvitel és a hálózat használatának módja – attól függően, hogy a nyilvános internetet vagy a Google Cloud hálózatot használjuk-e,
  • terhelés – ha a forgalom alacsony, az alkalmazás kevés számítási energiát használ, a szolgáltatás költsége alacsony lesz; ha növekszik a forgalom, a szolgáltatás növekedni fog, és ezzel együtt a költség – a terhelés arányában.

A Google Cloud Platform közel 200 szolgáltatásból áll, és mindegyiknek más-más ára van, sok tényezőtől függően. Az infrastruktúra költsége a Google felhőben csak akkor határozható meg, ha ismeri az alkalmazást a technikai oldalról (használhat dedikált számológépet). 

Jó használni a felhőt egy tanúsított Partner támogatásával, aki ismeri a megoldást és képes azonosítani a költségoptimalizálási lehetőségeket. A felhő figyelmen kívül hagyása, a szolgáltatások helytelen megválasztása vagy a helytelen konfiguráció feleslegesen magas számlához vezethet.

Google Cloud – népszerű a vállalkozók körében felhő cégeknek

A Google Cloud egy nyilvános felhő, amelyet természetesen a Google hozott létre és fejlesztett. Két vezető megoldásból áll: a Google Workspace (korábban G Suite) és a Google Cloud Platform (GCP).

Fájlok tárolásához, együttműködéshez és kommunikációhoz – Google Workspace

A Google Workspace (korábban G Suite) egy felhőalapú munka- és kommunikációs eszközkészlet. 

A Google Workspace a következő eszközökből áll:

  • Gmail – vállalati postafiók a @VállalatNeve domainjében,
  • Naptár – egy online naptár, amely lehetővé teszi az értekezletek és közös tevékenységek kényelmes tervezését, valamint az események kiegészítését további információkkal vagy fájlokkal,
  • Google Chat olyan üzenetküldő, amely más Google-alkalmazásokkal működik,
  • Google Meet – videokonferencia-eszköz, amelyet folyamatosan bővítenek új funkciókkal (beleértve a távoli Jamboardra való összegyűjtést vagy felmérések elvégzését),
  • Google Drive – felhőalapú meghajtó,
  • Google Dokumentumok – fájlszerkesztő, amelyet egyszerre sok ember szerkeszthet,
  • Google Táblázatok – nem más, mint táblázatok,
  • Google Diák – olyan alkalmazás, amely lehetővé teszi multimédia prezentációk létrehozását és szerkesztését,
  • Google Forms – eszköz felmérések készítéséhez és eredményelemzéshez,
  • Google Keep – alkalmazás jegyzetek létrehozására és közös szerkesztésére,
  • Google Webhelyek – webhelyszerkesztő,
  • Google Admin – felügyeleti konzol.

A Google Workspace lehetővé teszi a hatékony távoli együttműködést és dokumentumkezelést. Az egy személy által végrehajtott módosítások azonnal láthatók a kollégák számára, és a Google elmenti a szerkesztés teljes történetét. Nem kell idegesen megnyomnia a Ctrl+S billentyűt, vagy ötödször kell elküldenie a fájl javított verzióját. Az összes dokumentumot a Google Drive tárolja, és a rendszergazda egy átlátható adminisztrációs konzol szintjén ellenőrzi azok biztonságát.

 Tudjon meg többet a Google Workspace-ről itt.

Webhelyek létrehozásához vagy alkalmazások készítéséhez – Google Cloud Platform

A Google Cloud Platform (röviden GCP) a felhőalapú számítási szolgáltatások összessége a fejlesztők és az adminisztrátorok számára. Ezek ugyanazok a technológiák, amelyeket a Google maga is használ saját alkalmazások és eszközök kifejlesztésére.

A Google Cloud Platform összetevői szabadon kiválaszthatók, így létrehozhat saját infrastruktúrát, amely a vállalkozás igényeihez igazodik. A szolgáltatások közé tartozik:

  • virtuális gépek és korlátlan számítási teljesítmény (Compute Engine szolgáltatás),
  • Kubernetes-fürtök kezelése (Google Kubernetes Engine),
  • a gyors megvalósítást lehetővé tevő eszközök, a tárolókban lévő alkalmazások is (App Engine, Cloud Functions, Cloud Run szolgáltatások),
  • felhő adatbázisok (Cloud SQL, Datastore),
  • adattárházak és BigData analitika (BigQuery),
  • felhőtárolás (Cloud Storage),
  • a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia kész modelljei, amelyek lehetővé teszik számos innovatív termék létrehozását,
  • platform a tárgyak internetének fejlesztésére.

A Google Cloud Platform felhőszolgáltatásainak használatával egyszerű weboldalt üzemeltethet, kiterjedt alkalmazást fenntarthat vagy fejlett rendszert fejleszthet ki mesterséges intelligencia modellek segítségével.

A Google Cloud Platform minden felhasználójának ugyanazok a szolgáltatásai vannak – globális vállalatoknak, közép- és kisvállalkozásoknak vagy startupoknak egyaránt. A felhasználás mértéke az igényektől függ. Az induló vállalkozások ugyanazokat az eszközöket használhatják, mint a PayPal, az eBay vagy a Twitter – és arányosan kevesebbet fizetnek értük, a tényleges fogyasztástól függően.

 Tudjon meg többet a Google Cloud Platformról itt.

Flyonthecloud Blog Banner

By continuing to use the site, you agree to the use of cookies. more information

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close